Pályára lép ma a Liverpool a Chelsea ellen a Bl elődöntőjében, ezért úgy gondoltuk, az évek során számos cseh játékost (most csak szlovákjuk van, ellentétben ugyebár az ellenféllel) foglalkoztató vörösök egy olyan történelmi sikeréről posztolunk, melynek tevékeny részese volt egy roppant szimpatikus, tehetségéhez és tudásához mérten szerény, kedves figura, Vladimír Šmicer.

A meccsbe történő végleges visszatérést jelentő gól szerzője később a büntetők során sem hibázott, a Liverpool utolsó rúgójaként már csak ki kellett szurkolni, hogy Dudek kiszedje az utolsó milánói kísérletet, és a meccs egyik hőseként már rohanhatott is ünnepelni. Kicsit rontsunk ünnepet: még a mérkőzés előtt történt, hogy Rafael Benítez úgy határozott, nem újítja meg a sérülékeny fedezet szerződését, így a döntőben történtek ellenére Šmicer szabadügynökként távozhatott a csapattól.

Bordeaux következett – ne felejtsük el, korábban már nyert francia bajnoki címet is, még a Lens alkalmazásában - ahol sérülések miatt elég ritkán tudott csak pályára lépni (pedig abban az évben megadatott neki, hogy visszatérjen az Anfield-re, hiszen a franciákat összesorsolták a Bl-ben a Liverpoolal), majd tavaly hazatért. Jelenleg is a Slavia alkalmazottja, de makacs sérülései miatt jelenleg sem harcra kész a 34 éves játékos.

A cseh válogatottban 83 mérkőzést teljesített, melyeken 27 gólt szerzett, sőt, 1993-ban egyszer még a csehszlovák csapatban is pályára lépett! Egyedülálló eredményei közül kiemelkedik, hogy az egyetlen cseh játékos, aki három Európa-bajnokságon is gólt szerzett (’96, ’00, ’04). Mit mondjunk, nem bánnánk, ha egy hozzá hasonló képességű játékos szaladgálna most is a csapat jobbszélén.