Ugyan nem készülünk a büntetőkre, de azért a szombati edzés után kint maradtak a játékosok, hogy gyanús távolságból kapura lődözzenek Čechnek, Brückner pedig kijelentette, hogy esze ágában sincs tizenegyesekre játszani, de azért megvannak a lövői. Szóval készülünk rá mégis, bár érzésünk szerint nem lesz szükség rá, sőt, úgy véljük, pont az óriási tét miatt az Eb egyik legjobb meccsét fogjuk látni (élőben mesél róla Sport Géza). Cseh győzelemmel a végén persze…

Sérült és eltiltott nincs, a mester homlokára is csak a csatársor összeállítása húzott újabb mély barázdát. Koller lassú és egyáltalán nincs formában, így valószínűnek látszik, hogy a portugálok elleni vesztes csapat lép majd pályára – Baroššal centerben. Sionko és Plašil lesz megint a két szélső, középen pedig a Galásek, Polák kettős mellett igazából mindegy, hogy Matějovský, vagy Jarolím kap szerepet, mert sajnos mindketten igen gyenge formában vannak.

A törököknél két fontos sérült is van, az irányító középpályás és az egyik belső védő hiánya pedig nem a legjobb előjel számukra, hiszen sem a védekezésük nem volt eddig különösebben magas színvonalú, támadásaik pedig esetlegesek, és Emre hiányában még inkább azok lesznek (Svájcot sem lehengerlő támadójátékukkal verték meg).

A legutóbbi Európa-bajnokság gólkirályától várjuk, hogy időközben felgyűlt roppant adósságállományán enyhítsen valamit egy törökök kárára bemutatott parádéval, de igazából azt sem bánjuk, ha Ujfaluši szerzi a győztes gólunkat, csak valaki gyötörjön be egyet, mert jelen pillanatban úgy áll a helyzet, hogy igazából bravúrt sem kell bemutatni a legjobb négybe jutáshoz.

Ott aztán jöhetnének újra a portugálok, vagy a németek (csúnyán elbántunk velük idegenben az utolsó fordulóban), aztán pedig a döntőben a hollandok, akiket rendszeresen férfiasan megpakolunk. Szóval akkor ki lesz az Európa-bajnok? Természetesen Csehország!